Inferno

Írta:  8200 Veszprém október 12 2016 Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése

A film a Da Vinci-kód szerzőjének legújabb bestsellere alapján készült.

Az Oscar-díjas Ron Howard filmje Dan Brown, A Da Vinci-kód szerzőjének legújabb bestsellere alapján készült. A történet főhőse ismét Robert Langdon szimbólumkutató, akit ezúttal is Tom Hanks alakít. A Harvard híres professzora most olyan bűnügy nyomába ered, amelynek szálai egészen a nagy Dantéig vezetnek.

Langdon egy nap olaszországi kórházban ébred, és fogalma sincs, hogy került oda. Sienna Brooks (Felicity Jones), a fiatal doktornő megpróbál segíteni neki, hogy visszanyerje emlékeit. Langdon és Brooks végül együtt futnak versenyt az idővel – ismeretlen üldözőik elől menekülve Európán át –, hogy megállítsanak egy nagyhatalmú és veszélyes őrültet. Ez a férfi ugyanis rá akar szabadítani a világra egy vírust, amely vesztét okozná az emberiség felének.

Az Inferno a széria eddigi leginkább stilizált látványvilágú darabja, teli álombéli jelenetekkel és misztikus képsorokkal, melyekkel a Langdon fejében zajló eseményeket ismerjük meg, és amelyekhez hasonlókat nem láttunk a korábbi filmekben. Ez volt az a lehetőség, ami miatt Ron Howard úgy döntött, hogy a harmadik adaptációt is elkészíti. A rendező, aki három évtizede tartó pályája során mintegy két tucat filmet vezényelt le direktorként, az Angyalok és démonok előtt sosem vállalt folytatást. „Soha nem akartam ilyesmit csinálni, mert az új feladatok kipróbálása érdekel – mondja Howard. – Szerintem az önismétlés nem túl izgalmas elfoglaltság. Dan írásai esetében azonban, noha a központi figura ugyanaz, minden történet nagymértékben különbözik, és merőben új filmes megközelítés kipróbálását teszi lehetővé számomra. Az Angyalok és démonok volt a legelső eset – folytatja a rendező –, hogy visszatértem egy karakterhez és megrendeztem egy történet folytatását. Az Inferno a második ilyen alkalom. Ahogy az Angyalok és démonok teljesen más tempójú és ritmusú rendezői felfogást igényelt, mint A Da Vinci-kód, az Infernóra is úgy kellett tekintenem, mintha nem lett volna előzménye. Az egyetlen, amiben támaszkodtam az előző két filmre, a főszereplő személyisége volt. Az Inferno eredeti rejtélyekkel átszőtt, lélegzetelállító thriller lett, ami nem hasonlítható a széria előző darabjaihoz.”

A film központi figurája természetesen Robert Langdon, akit Tom Hanks alakít. A színész szerint az Inferno története eleve a professzor személyiségére épül. „A történet elején azt látjuk, hogy ez az ember – mondja Hanks –, aki általában mindent tud az ősi szimbólumokról, a művészetről, a vallásról és a történelemről, járatos az építészetben, a geológiában és a politikában, most azt sem tudja, hol van, és hogy került oda. Látjuk őt Velencében, Firenzében és Isztambulban – olyan városokban, melyeket elméletileg a legutolsó sikátorukig ismer –, ám képtelen tájékozódni bennük. Hová lettek az emlékei? Mi okozta amnéziáját? És legfőképpen – teszi hozzá a színész –, miként került jelenlegi helyzetébe?”

 

 

A film jeleneteinek nagy része Budapest utcáin, illetve stúdióiban forgott. A külső helyszínek és az épületbelsők sokszor más európai városok színtereinek „dublőreként” szolgáltak.

Azt a jelenetet például, amelyben Langdon és Sienna a firenzei Palazzo Vecchióban felfedezik Dante halotti maszkjának eltűnését, valójában a budapesti Néprajzi Múzeumban vették fel. Itt vetítik le a döbbent Langdonnak és Siennának a biztonsági kamerák által rögzített gyanús felvételeket is. A parlamenttel szemközt álló magyar Néprajzi Múzeum Európa legnagyobb és legjelentősebb múzeumainak egyike. Gyűjteményében a magyar és a nemzetközi kultúra tárgyi emlékei közül több mint 200 ezer néprajzi relikviát, egyedülálló történelmi fényképet, kéziratot, népzenei és filmfelvételt őriz.

A jelenetet, a melyben Langdon és Sienna bemenekülnek a Szent Márk katedrális föld alatti kápolnájába, valójában nem Velencében, hanem Óbudán, a Kiscelli Múzeumban vették fel. A dombra épült XVIII. századi barokk épületegyüttes egykor kolostor és templom volt. A trinitáriusok lakhelyét később kaszárnyaként és kórházként használták, majd 1910-ben a bécsi műgyűjtő és bútorgyáros Schmidt Miska vásárolta meg, aki halála előtt Buda lakóira hagyta, azzal a feltétellel, hogy a város múzeumot és közparkot létesítsen belőle. Noha a II. világháborúban a Kiscelli Múzeum jelentős károkat szenvedett, Schmidt Miska végrendeletének értelmében a mai napig múzeumként és művészeti galériaként működik.

A Langdon vízióiban látott rémületes jelenetek hátteréül a festő szépségű Andrássy út és a Magyar Állami Operaház szolgált. Az Ybl Miklós tervezte Operaház először 1884-ben nyitotta meg kapuit.
A neoreneszánsz stílusú, barokk elemeket is viselő épület gazdagon díszített belső terei neves magyar művészek munkái. Termeinek lélegzetelállító szépsége és kitűnő akusztikája miatt a világ legkiválóbb operaházai közt tartják számon.

A Harvard Egyetemet a Magyar Nemzeti Múzeum „képviseli” a filmben. Ez Magyarország legrégebbi múzeuma. Jelenlegi formáját 1837 és 1847 nyerte el. A Pollack Mihály tervezte klasszicista épület 200 éve ad otthont a magyar történelem múzeumának. Jelentős szerepet játszott az 1848-as forradalomban, és a mai napig a magyar nemzeti identitás jelképének számít.

Mozibemutató: 2016. október 13.

Ezt már olvasta!?

Március 11-én, pénteken kezdődik a Balatonfüredi Tavaszi Fesztivál.

Megtalálni a megbékélés hangját

Advent az elcsendesedés ideje, mégis ilyenkor pörgünk a legjobban.

Új telefonos trükkel próbálkoznak a csalók

Nyereményekre hivatkozva próbálják megtéveszteni a hívott félt - figyelmeztet a rendőrség.

Játékra 4-7 ezer forintot költenek a magyarok az idén húsvétkor

Játékot, édességet és plüssöket kapnak húsvétkor a magyar gyerekek.

Viharos széllökésekkel érkezik a hidegfront

A következő napokban több hullámban egyre hidegebb légtömegek érkeznek fölénk, többször erős, olykor viharos széllel. 

Na-Bed