A KSH most megjelent online kiadványa negyedévente áttekintést nyújt Budapest, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A változásokat, a térségek közötti különbségeket térképek és több száz interaktív grafikon szemlélteti, a folyamatok megértését pedig rövid, lényegre törő magyarázatok és részletes táblázatok segítik.

2020-ban számos gazdasági-társadalmi folyamatra hatással volt a koronavírus okozta járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések, ezért az ezekkel összefüggő változásokra is figyelmet fordítottak.

• 2021 I. negyedévében Veszprém megyében többen születtek, de többen is haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. A természetes fogyás a megye népességét 749 fővel csökkentette.
• Az országos folyamatokkal megegyezően a foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, a munkanélkülieké emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatási arány (62,7%) magasabb, a munkanélküliségi ráta (2,7%) pedig alacsonyabb volt az országos átlagnál.
• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 11%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Összege (384 ezer forint) továbbra sem érte el az országos átlagot (420 ezer forint).
• A telephelyi adatok alapján az ipar I. negyedévi teljesítménye 10%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit, a megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése viszont 13%-kal elmaradt attól. A beruházások volumene 45%-kal emelkedett. Az I. negyedév folyamán fele annyi lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban, a lakásépítések népességre vetített száma elmaradt az országos átlagtól.
• Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma jelentősen visszaesett. A kiskereskedelmi forgalom volumene 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, egy lakosra jutó összege 263 ezer forint volt, az országos átlagnál (273 ezer forint) kevesebb.
• A gazdasági-társadalmi folyamatokat 2021 I. negyedévében is meghatározták a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések. Ezek hatása egyes ágazatokban (például a turizmusban) tartós maradt, és a gazdasági szereplők fogyasztási, beruházási döntéseit továbbra is befolyásolta.

További információk ITT érhetők el.