Időfutam a veszprémi kórház műtőinek hűtéséért
Kritikus, de menedzselt krízishelyzet alakult ki a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban, miután május 23-án leállt a központi műtők és a citolabor hűtését biztosító abszorpciós berendezés. Az eset éles fénnyel világít rá az egészségügyi infrastruktúra évtizedes elmaradásaira, ugyanakkor az érintett szervek gyors reagálása és a kórházi dolgozók rendkívüli helytállása miatt a betegellátás egyetlen percre sem bénult meg.
A helyzet logisztikai háttere kifejezetten összetett, mivel a végleges javításhoz szükséges alkatrészek egy részét egészen Dél-Koreából kell beszerezni. Bár a szakcég tájékoztatása szerint a teljes helyreállítás beüzemeléssel együtt legkorábban június 5-re készülhet el, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság munkatársai egy párhuzamos, azonnali áthidaló megoldást dolgoztak ki a nyári meleg felerősödése előtt - írta közösségi oldalán a kórház.
Valódi logisztikai bravúrként, a kórház szerdai tájékoztatása szerint nem sokkal dél után megérkezett az intézmény udvarára az a hatalmas tehergépkocsi, amely a hibás gépet átmenetileg helyettesítő bérhűtőberendezést szállította. A folyadékhűtő működtetéséhez egy nagy teljesítményű mobil aggregátort is telepítenek a helyszínre. A szakemberek azonnal megkezdték a rendszer összeállítását, így az ideiglenes berendezés a tervek szerint már csütörtöktől szolgálatba állhat, a hétvégére pedig teljes kapacitással üzemel. Ez az alternatív technológia négy légkezelő rákötésével stabilan biztosítja a legkritikusabb zónák hűtését. Fontos kiemelni, hogy a kórház egyéb területein a hűtőkapacitás mindvégig zavartalan maradt, így a betegbiztonság egyetlen pillanatra sem csorbult.
A kulisszák mögött mindeközben komoly orvosi helytállás zajlott. A Csolnoky Ferenc Kórház vezetősége külön köszönetet mondott a munkatársaknak, akik a megszokottnál kedvezőtlenebb, fülledtebb klimatikus körülmények között is hibátlanul biztosították az onkológiai kezelésekhez szükséges készítmények előállítását a citosztatikus keverékinfúziós laborban. A központi műtők és a diagnosztikus egységek a műszaki probléma ellenére is folyamatosan, magas szakmai színvonalon üzemeltek.
Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közösségi oldalán ugyanakkor nyomatékosította, hogy a veszprémi eset nem egy elszigetelt, egyedi ügy, hanem a hosszú évek óta halogatott kórházi infrastruktúra-válság egyik tipikus tünete. A május 13-án hivatalba lépett TISZA-kormány azonnali prioritásként kezelte a helyzetet, és már a másnapi kormányülésen kiadta azt az határozatot, amely elrendelte a kórházi hűtési program teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság május 22-re elkészült országos felmérése meglehetősen drámai képet fest az aktuális hazai állapotokról. A jelentés szerint az intézményekben ugyan működik csaknem 1 240 nagy teljesítményű klímaberendezés és hűtőkör, valamint hozzávetőleg 11 500 kisebb split klíma – amelyek együttesen 734 műtő és 101 steril tér hőmérsékletéért felelnek –, ám ezek átlagéletkora ma már meghaladja a 15 évet. Nem ritkák az olyan hűtőrendszerek sem, amelyek kora a 40 évet is túllépi.
A helyzet súlyosságát hűen mutatja, hogy a betegellátás szempontjából kritikus területek mindössze 48 százaléka rendelkezik jelenleg megnyugtató, modern hűtéssel. Ezzel szemben 303 kritikus helyiségben elégtelen a kapacitás, ami azt jelenti, hogy a tartós nyári hőségben a rendszerek képtelenek tartani a lépést a felmelegedéssel, további 110 fontos helyiségben pedig a cikk írásakor is javítás alatt állnak a berendezések.
A kormányzati gyorsjelentés és a válságkezelő stratégia ugyanakkor megnyugtató jövőképet is vázol Veszprém számára. A 2026-ra tervezett azonnali beavatkozások listáján már nevesítve szerepel a Csolnoky Ferenc Kórház, ahol a központi épület műtői hűtését biztosító elöregedett folyadékhűtő teljes, végleges cseréjét egy 45 millió forintos becsült keretösszegből fogják megvalósítani. Bár a dél-koreai alkatrészek megérkezéséig és a jövő hétre tervezett ötnapos finomhangolásig a mobil bérrendszer vizsgázik Veszprémben, a sikeres kríziskezelés megmutatta, hogy gyors szervezéssel a betegellátás biztonsága a legnehezebb technikai körülmények között is fenntartható.