A CheMOnitor olyan véralapú vizsgálati módszer, amely már az első kemoterápiás dózis alkalmazását követően képes lehet jelezni, hogy az adott kezelés várhatóan hatásos lesz-e a tüdőrákos beteg számára. A fejlesztés célja, hogy az onkológusok a jelenleginél korábban kapjanak döntéstámogató információt arról, érdemes-e folytatni az alkalmazott terápiát, vagy indokolt lehet más kezelési irányt választani.

A projekt 2018-ban indult a Pannon Egyetem Mérnöki Karának Transzlációs Glikomika Kutatócsoportjában. A kutatási háttér kialakításában meghatározó szerepet vállalt Guttman András professzor és Járvás Gábor, a Bio-nanotechnológiai és Műszaki Kémiai Kutatóintézet igazgatója. A projekthez kapcsolódó mesterséges intelligencia modell fejlesztése és a kapcsolódó adatfeldolgozási módszerek kidolgozása a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának Adatintenzív Mesterséges Intelligencia Módszerek és Rendszerek Kutatólaboratóriumában történt, Fogarassyné Vathy Ágnes kutatólaboratórium-vezető és Gombás Veronika részvételével.

A projekt operatív vezetője Török Rebeka, aki még hallgatóként kapcsolódott be a kutatócsoport munkájába. Jelenleg a CheMOnitor Kft. ügyvezető igazgatójaként felel a kutatási eredmények piaci hasznosításáért.

Mint elmondta: a CheMOnitor jelentőségét az adja, hogy egyetemi alapkutatásból fejlődött piaci hasznosítás előtt álló egészségügyi innovációvá. A fejlesztés bioanalitikai alapokra épül: a kutatók a beteg vérmintáiban kimutatható molekuláris mintázatokat vizsgálják, majd az így nyert adatokat mesterséges intelligencia-alapú prediktív modellek segítségével értékelik. Az eljárás célja, hogy a klinikai gyakorlat számára is jól értelmezhető, egyértelmű visszajelzést adjon a kemoterápia várható hatásosságáról.

A kutatócsoportok számára a 2024-ben elért eredmények jelentettek fordulópontot. A vizsgálatok alapján a módszer 90 százalékos pontossággal jelzi, hogy az adott kemoterápiás szer várhatóan hatásos lesz-e. Ez a szakmai eredmény tette egyértelművé, hogy a fejlesztés túlmutathat a tudományos publikációk világán, és olyan egészségügyi megoldássá válhat, amely a személyre szabott onkológiai döntéshozatalban is szerepet kaphat.

A jelenlegi onkológiai gyakorlatban sok esetben csak a kezelés későbbi szakaszában derül ki, hogy a választott kemoterápia valóban eredményes-e. Ez a beteg számára értékes időveszteséget, mellékhatásokat és jelentős lelki terhet jelenthet, az ellátórendszer oldalán pedig feleslegesen finanszírozott kezeléseket eredményezhet. A CheMOnitor fejlesztői ezt a döntési bizonytalanságot kívánják csökkenteni azzal, hogy korai, objektív visszajelzést adnak az orvosok számára a terápia várható eredményességéről.

A mostani mérföldkő apropóját a CheMOnitor első piaci befektetői szerződésének aláírása adta. A befektető PMK Ventures Pte. Ltd Szingapúrban élő tulajdonosa, Kovács Péter több szálon is kötődik a térséghez: badacsonyi származású, gimnáziumi tanulmányait pedig a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban végezte. Véleménye szerint a befektetési döntésénél több szempont is meghatározó volt: a fejlesztés valós egészségügyi problémára ad választ, erős szakmai csapat áll mögötte, és komoly esély mutatkozik arra, hogy a termék a nemzetközi egészségügyi piacon is életképes legyen. Mint hangsúlyozta, egy egészségügyi innováció csak akkor juthat el a betegekhez, ha hosszú távon is fenntartható szakmai és üzleti modell épül mögé.

A befektető partner belépése nemcsak forrást, hanem piaci és üzletfejlesztési szemléletet is hoz a projektbe. Ez különösen fontos egy olyan egészségügyi fejlesztés esetében, ahol a tudományos eredmények mellett a validáció, a szabályozási környezet, a klinikai alkalmazhatóság és a nemzetközi piacra lépés előkészítése is jelentős feladatot jelent. A felek már hónapok óta együtt dolgoznak a következő lépéseken, a projekt pedig a nagyobb validációs vizsgálatok elindítása előtt áll.

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint a CheMOnitor sikere azt is megmutatja, milyen szerepe lehet egy egyetemnek a kutatási eredmények társadalmi és gazdasági hasznosításában. A Pannon Egyetem olyan modellt alakított ki, amelyben az intézmény nem többségi tulajdonosként kívánja kontrollálni a spin-off vállalkozást, hanem a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó vagyoni jogokon keresztül biztosítja saját érdekeltségét. Ez a megközelítés nagyobb mozgásteret ad a kutatóknak, miközben átláthatóbb és vonzóbb helyzetet teremt a piaci befektetők számára is.

A kancellár kiemelte: az egyetem feladata nem az, hogy átvegye az irányítást a kutatói kezdeményezések felett, hanem az, hogy olyan intézményi hátteret, jogi és szakmai támogatást biztosítson, amely segíti a kutatókat eredményeik hasznosításában. A CheMOnitor példája azt mutatja, hogy a megfelelő egyetemi háttér, a kutatói motiváció és a piaci szemlélet találkozásából olyan innováció születhet, amely nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági értéket is képvisel.

A fejlesztők célja, hogy a CheMOnitor a validációs vizsgálatok eredményeire építve a jövőben a mindennapi onkológiai döntéshozatalban is alkalmazható eszközzé váljon. Amennyiben a további vizsgálatok megerősítik az eddigi eredményeket, a Pannon Egyetemről indult innováció érdemi előrelépést hozhat a tüdőrákos betegek személyre szabott kezelésében, és példát mutathat arra is, hogyan jöhet létre egyetemi kutatási eredményből nemzetközi relevanciával bíró egészségügyi fejlesztés. Reális becslések alapján már 2030-ra piacra kerülhet a termék.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ:
A projekt Guttman András professzor több mint három évtizedes hazai és külföldi kutató-fejlesztő munkásságára épül, ami egy olyan bioanalitikai eljárást foglal magában, amely alkalmas a szénhidrátok kémiai szerkezetének pontos meghatározására. A professzor 2013-ban alapított kutatólaboratóriumot a Pannon Egyetem Mérnöki Karának Bio-nanotechnológiai és Műszaki Kémiai Kutatóintézetében, ahol azóta is magas színvonalú szakmai munka folyik. Maga a CheMOnitor projekt 2018 óta zajlik.
A kidolgozott technológia célja olyan biomarkerek — vagyis a szervezetben mérhető, egy betegség jelenlétére vagy lefolyására utaló anyagok — azonosítása, amelyek alapján már korai fázisban előrejelezhetővé válhat a kemoterápiás kezelések hosszú távú hatékonysága tüdőrákos betegek esetében. A kutatók tervezik a technológia alkalmazását más területeken is. A létrehozott eljárást közel 100 humán vérmintán tesztelték, és megállapították, hogy a módszer több mint 90%-os pontossággal jelzi előre a kemoterápiás kezelés hatékonyságát. Az erről szóló tanulmány itt érhető el: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/39874811/.