Skip to main content

Cégértékelés 2025-ben. Mi változott?

| Támogatott tartalom | PartnerPont - támogatott tartalom

A kis- és középvállalkozások (KKV-k) a magyar gazdaság gerincét adják, a vállalkozások több mint 95%-át teszik ki, és a foglalkoztatottak közel 70%-ának adnak munkát. Mégis, amikor egy tulajdonos eladásra-felvásárlásra, tőkebevonásra vagy esetlegesen generációváltásra készül, gyakran derül ki: a cégértékről nincs világosan kialakult elképzelés, a cégvezetésben nincs tudatos értékmenedzsment.2025-ben a cégértékelés fogalma már nem csupán a nagy cégek kiváltsága, sem egy egyszerű gyakorlat, hanem stratégiai eszköz a jövőbeli növekedés megalapozásához és a megfelelő stratégiai döntések meghozatalához.

 

Miért fontos a cégértékelés?

Egy vállalkozás értéke nem csak egyszerűen az eszközei, vagy éves nyeresége alapján határozható meg. A működés hatékonysága, piaci versenyhelyzet, a kapcsolódó kockázatok, az ügyfélportfólió minősége, az üzleti modell fenntarthatósága és az innovációs potenciál mind kulcsszerepet játszanak az értékelésben. 2025-ben különösen előtérbe kerül a működés biztonsága és kiszámíthatósága, valamint a digitális felkészültség, az adatvagyon kihasználása és az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) megfelelőség is, mint szempontok, amelyeket hivatalosan mérlegelni kell.

Milyen módszerek terjedtek el a KKV-k értékelésére?

A nagyvállalatok esetében gyakoriak az összetett, több lehetséges jövőbeli kimenetet mérlegelő diszkontált cash flow (DCF) modellek, azonban a jövedelemalapú értékelési megközelítések a KKV szektor igényei közt is egyre gyakoribbak, a különbség, hogy jellemzően a nagyvállalati értékelésekhez képest valamelyest egyszerűbb felépítésűek. A három elfogadott értékelési megközelítés:

  • Piaci összehasonlítás: Hasonló profilú, azonos iparágban működő cégek múltbeli tranzakcióiból, vagy tőzsdén jegyzett társaságok adataiból származó szorzószámok (például EBITDA-szorzó) alapján történik az értékelés.

  • Eszközalapú értékelés: A vállalkozás mérleg szerinti vagyonát, illetve eszközeinek piaci értékét veszik alapul, ami főleg a veszteséges, valamint az erősen tárgyieszköz-orientált cégeknél releváns.

  • Jövedelemtermelő képességre alapozott értékelés: A vállalkozás pénzügyi teljesítményéből, eredményességéből kiindulva számítják ki a várható jövőbeni nyereségek jelenértékét.

A gyakorlatban ezek a módszerek egymás mellett kiszámításra kerülnek, figyelembe véve az iparági és a vállalkozásra specifikus tulajdonságokat.

Milyen tényezők befolyásolják 2025-ben a magyar KKV-k értékét?

  1. Működés biztonsága, fenntarthatósága: A befektetők által biztonságosnak, a külső gazdasági hatásokra ellenállónak ítélt vállalkozások jóval kedvezőbb értékeltséget képviselnek a befektetők szemében.

  2. Függetlenség a tulajdonostól: Az értékes cég nem a tulajdonos személyén, hanem a rendszerein, munkatársain és folyamataiban alapszik.

  3. Digitalizáltság foka: A transzparens, adatvezérelt működés és az automatizáltság nemcsak a hatékonyságot javítja, de értéknövelő is a potenciális befektetők szemében.

  4. Ügyfélstruktúra: A diverzifikált, stabil ügyfélportfólió kevésbé kockázatos, így magasabb értéket képvisel.

  5. Pénzügyi átláthatóság: Egy jól vezetett, auditált pénzügyi rendszer hitelesíti a kimutatásokat, megalapozza a bizalmat.

  6. Fenntarthatósági szempontok: Az ESG-követelményeknek való megfelelés már nem csak nagyvállalati trend, hanem elvárás a beszállítói láncokban is, valamint előírás a vállalatértékelési sztenderdben.

Mi változott a korábbi évekhez képest?

A COVID-járvány utóhatásai, a geopolitikai feszültségek, valamint a kamatkörnyezet változása jelentősen átalakították a befektetői szemléletet. Az egyik legfontosabb szempont a kiszámíthatóság, az üzleti modell rugalmassága és a reziliencia. 2025-ben már nem az számít elsőként, hogy a vállalkozás mekkora profitot termelt a múltban, hanem hogy mennyire lesz képes alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz.

Mit tehet egy KKV tulajdonos?

  • Minimalizálja a kockázatokat: a kiszámítható, stabil működésre való törekvés kiemelt szempont a befektetői döntések során. Törekedjen olyan működésre, ami rugalmasan tud reagálni a külső változásokra.

  • Készüljön fel időben: A cégértékelés nem kampányszerű tevékenység, hanem a hosszú távú stratégia része. Az értékről alkotott tiszta kép szükséges a megfelelő döntésekhez.

  • Dolgozzon folyamat-automatizálási terveken: Ez különösen fontos generációváltás vagy exitstratégia esetén. A cég önálló működése kiemelten előnyös szempont a befektetők szemben.

  • Vonjon be független szakértőt: Egy külső tanácsadó naprakész a cégértékelési szabályokkal és trendekkel, képes objektív képet adni a vállalkozás értékéről és annak mozgatórugóiról. Ezáltal segít kijelölni a cégértékre előnyös stratégiai döntéseket is.

Összegzés

A cégértékelés 2025-ben már nem csupán az eladási ár meghatározását szolgálja. Sokkal inkább komplex üzleti diagnózis, amely megmutatja a vállalkozás erősségeit, kockázatait és növekedési potenciálját. Azok a KKV-k, amelyek időben felismerik az értékteremtés új dimenzióit, nemcsak jobb pozícióba kerülhetnek egy esetleges tranzakció során, de hosszú távon is versenyelőnyt szerezhetnek. Hazai kis- és középvállalkozások számára a Stochrone Üzleti Tanácsadó megbízható partner a cégértékelés és vállalkozásfejlesztés támogatásában. Szakembereik felkészültek és elhivatottak a hazai KKV szektor fejlesztése mellett.