Skip to main content

Ismét útjára indul a Múzeumi Szabadegyetem

| 8200 Veszprém | Együtt a városban - Programok

Az első előadás témája a neolit kori étkezés szokásait, a kor nagy gasztronómiai újításait veszi górcső alá.

"A 2016–2017. tanévünkben a múzeum munkatársai tíz előadás keretében egy olyan témát igyekeznek feldolgozni, bemutatni, amely szorosan kapcsolódik az „Étel/élet” című új időszaki kiállításunkhoz. Pontosabban az előadások révén megpróbáljuk a témában végzett kutatásainkat, mindazon tudást, amit a kiállítás keretei között nem tudunk megjeleníteni, a régi és új hallgatóink számára elmondani, bemutatni" - olvasható a Laczkó Dezső Múzeum Múzeumi Szabadegyetem oldalán, ahol a teljes szemeszter terve megtalálható.

A Laczkó Dezső Múzeum 2016.09.13-án, kedden 16.30 órakor nyitja meg 2016/2017-es szabadegyetemének első félévét. Az előadások szorosan kapcsolódnak az „Étel/élet” című új időszaki kiállításunkhoz, mely 2016 november elején nyílik a múzeumban.

Az első előadás témája a neolit kori étkezés szokásait, a kor nagy gasztronómiai újításait veszi górcső alá. A témában Regenye Judit a Laczkó Dezső Múzeum régésze kalauzolja a szabadegyetemi hallgatókat. Az előadást követően a hallgatók megkóstolhatják az adott korszak meghatározó alapélelmiszereit, a kenyeret és a mogyorót.

A kenyér – alapvető élelmünk – tízezer éve jelent meg a táplálkozásban. Eredete a Közel-Keletre vezet, ahol a vad búzát és árpát termeszteni kezdték. Ugyanonnan erednek első háziállataink is, a juh és a kecske. A földművelésre való áttérés az emberi történelem legjelentősebb evolúciós ugrása volt. A háziasítás nem csupán a kiválasztott növényeket és állatokat érintette, hanem új élőhelyeket hozott létre, befolyásolva ezzel egyéb fajták életét is. Ez a biológiai folyamat meghatározza természeti környezetünk jelenét és jövőjét. A termőföld hasznosítása, az erdők irtása a környezetnek ennél közvetlenebb átalakításával járt, melyet mára az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásként élünk meg.

A földművelés és az ennek következtében kialakult letelepült életmód, a táplálkozás gyökeres átalakulása hirtelen demográfiai változásokat okozott. A demográfiai nyomás újabb és újabb területek földművelésbe való bevonását eredményezte – így népesült be néhány ezer év alatt Európa.