Áder János köztársasági elnök ezt pénteken Veszprémben, a lengyel kollégájával folytatott tárgyalása után jelentette be. 

A két államfő a magyar-lengyel barátság napja alkalmából találkozott Veszprémben, majd a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón Áder János kiemelte: az emléknapon évente megrendezett elnöki találkozóknak vannak visszatérő témái, amelyekkel kapcsolatban megvitatják a közös ügyek előrehaladását. Ilyen téma volt ezúttal az egész régiót érintő infrastruktúrafejlesztések, közlekedési folyosók létrehozása, az energiabiztonság megteremtése, továbbá a Három tenger kezdeményezéshez kapcsolódó beruházások - közölte.

Az államfő kifejtette: az infrastruktúrafejlesztéseket illetően közös törekvés két olyan nagy közlekedési folyosó létrehozása, amelyek végpontja Lengyelországban, illetve Dél-Európában van. Magyarországnak ezekkel kapcsolatban Mosonmagyaróvár és Rajka, Miskolc és a szlovák határ, valamint Debrecen és a román határ között kell egy-egy szakaszt megépítenie a következő években - magyarázta.

Áder János

A magyar államfő az energiabiztonság vonatkozásában közölte: Európa valamennyi országának törekvése, hogy a gáz- és olajbeszerzéseit több forrásból biztosítsa, ennek feltételeit megteremtse, amihez vezetékeket, interkonnektorokat kell építeni, vezetékeket kell kétirányúvá kell tenni, hálózatokat kell összekapcsolni. Lengyelország e tekintetben nagy lépést tett azzal, hogy északon LNG-terminált épített - vélekedett. Hozzátette: jó lenne, ha Horvátországban is megépülne az LNG-terminál, de még nem kezdődtek meg a munkák.

Áder János kitért rá: beszéltek a Három tenger kezdeményezéshez kötődő infrastruktúrafejlesztésekről, arról, hogy fel kell térképezni az igényeket és közös pénzügyi alapot kell létrehozni, hogy a 13 résztvevő ország érdekeinek megfelelő beruházásokba kezdhessenek.

Egy a Lengyelország és az Európai Bizottság közötti egyeztetésekre vonatkozó kérdésre a köztársasági elnök elmondta: kérdés, hogy lesz-e kompromisszum Lengyelország és a bizottság között, egyelőre zajlanak az egyeztetések. Magyarország világossá tette korábban is, hogy "semmiféle igazságtalan eljáráshoz a nevét nem adja Lengyelország vonatkozásában", Magyarország vétójára Lengyelország számíthat, ha bármilyen igaztalan váddal akarják illetni - hangsúlyozta.

Egy a kvótarendszert illető kérdésre Áder János úgy válaszolt, hogy a magyar álláspont kezdetektől ugyanaz: elfogadhatatlan összekapcsolni a kvótákat és az uniós támogatásokat.

Az Északi Áramlat 2 vezetékkel kapcsolatban az államfő ugyancsak azt hangoztatta, hogy a magyar álláspont nem változott, Magyarország olyan döntést szeretne, amely összhangban áll az EU szabályaival, eleget tesz az energiabiztonság követelményének, nem alkalmaz kettős mércét, továbbá a tagállamok energiabiztonságra vonatkozó érdekeit szolgálja.

Az Országgyűlés 2007-ben a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította. A lengyel szejm néhány nappal később határozatban tette meg ezt a lépést. 2007 óta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban.    

Andrzej Duda

Andrzej Duda lengyel államfő szerint országa nem akarja, hogy bárkit erővel a területére hozzanak, mert akkor erővel is kellene ott tartani őket, ezt pedig Lengyelország nem akarja. A lengyel államfő a magyar elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón kérdésre kijelentette, Lengyelország kezdettől azt hangoztatta: a migrációs problémát a helyszínen kell megoldani, hogy a konfliktus rendeződésével az érintettek mielőbb hazatérhessenek, "de nem hallgattak ránk".

Andrzej Duda kiemelte: Lengyelország eleget tesz a migrációval kapcsolatos kötelezettségeinek, hiszen évente több százezer ukrán állampolgár érkezik az országba, ott munkát találnak, így nem mennek tovább más európai országba.

A lengyel államfő kiemelte, a lengyel-magyar barátság nemcsak a parlamentek által intézményesített ügy, azt leggyakrabban alulról jövő polgári kezdeményezések élénkítik. A lengyel államfő az MTI kérdésére közölte: a Felczak Alapítvány intézményi formája lesz a kétoldalú tudományos, társadalmi és kulturális együttműködés megerősítésének, és megítélése szerint jó megoldás volt az alapítvány létrehozása.

Andrzej Duda úgy fogalmazott: a magyar és a lengyel fél együtt van jelen az Európai Unióban, a NATO-ban, a visegrádi országok közt valamint a Három Tenger Kezdeményezésben is közösen vesznek részt, és minden területen sikereket tudnak elérni.

A lengyel elnök a katonai biztonság szempontjából fontosnak nevezte a NATO-együttműködést, azt, hogy a NATO katonái jelen vannak és láthatók a térségben.

A politikus arról is beszélt: a nemzetek biztonságának erősítése energetikai téren is fontos, ehhez szeretnék a már meglevő infrastruktúrát jól kihasználni és újakat is építeni. Andrzej Duda az országok közti gázszállítással, a lengyel gázkikötővel, valamint a Szlovákia-Lengyelország, illetve a Csehország-Lengyelország közti interkonnektorok építésével kapcsolatban kiemelte: az az érdek, hogy minél több olyan lehetőség legyen, ahol kölcsönös áramlás lehetséges annak függvényében, mire van szükség az energetikai biztonság növeléséhez, mert ez a régióban rendkívül fontos ügy. Közölte: az észak-lengyelországi Swinoujscie városában már működik gázkikötő, ha Horvátországban is megvalósul egy ilyen beruházás, akkor lehetőség lesz arra, hogy egy észak-déli gázfolyosót építsenek ki.

Andrzej Duda elmondta, fontos az is, hogy a régió közlekedési lehetőségeit javítsák, és bár a Három Tenger Kezdeményezés egyeztetései egyre gyorsabban haladnak, mivel lehetséges, hogy bizonyos partnerországoknak vannak finanszírozási nehézségei, tervezik egy alap létrehozását, ami segítheti a kezdeményezések végrehajtását. 

A két államfő péntek este díszelőadáson vett részt a veszprémi Hangvillában.