Mai láthatatlan szakmánk egy nagyon összetett feladatkör, hiszen nem csak a színpadi, de az épületben felmerülő szakmai feladatokat, problémákat is meg kell oldani. A szakma érdekessége, hogy régebben a szcenikus- és a műszaki vezető teljesen különálló volt, míg ma már egybeolvadt a kettő. - A szcenikai vezető a színpadi látvány összességéért felelős vezető volt, míg a műszaki vezető feladata az egész épületre és a színházra kiterjedt - magyarázta a régi idők műszaki vezetője, Perlaki Róbert, aki mind a két pozícióban dolgozott korábban a Színház kötelékében.

Perlaki Róbert színházi élete 1961-ben kezdődött, amikor egy előadás után a székében maradva eldöntötte: ő ezt akarja csinálni. - Ott ültem a nézőtéri széken és azt mondtam: én nem akarok villanyszerelő lenni, én itt akarok dolgozni. Aztán másnap fejgépesként kezdtem, és végigjártam szinte minden szakmát - emlékezett vissza, de azt is elárulta a bombázások előtt ő ebben az épületbe élt, amiből végül - sok más üzlet után - megépült a Veszprémi Petőfi Színház. - Úgy érzem, én ide mindig hazajárok. Én itt vagyok otthon.

Nekem kicsit könnyebb a dolgom, hiszen vannak az alám tartozó táraknak - mint Műhelyház, Összevont-tár, Karbantartók, Világosító tár, Hangtár - tárvezetői, akik a szakterületükön felügyelik a munkát. Mindemellett azonban nagyon fontos, hogy egy műszaki vezető minden területhez értsen, legyen egy kicsit hangosító, egy kicsit világosító, egy kicsit díszletgyártó, hiszen így lesz teljes rálátása az egész folyamatra - mondta el a Veszprémi Petőfi Színház műszaki vezetője, Kondrik István, akinek a teljes épület üzemeltetése, felügyelete, valamint a gyártásfolyamat is a hatásköre alá tartozik. Azt is hozzátette, bár már hangosítás miatt több alkalommal is járt a színházban, sosem gondolta, hogy ezt fogja csinálni és elmondása szerint: most már nem is szeretne mást. - Aki egyszer megérzi ennek az egésznek az illatát, aki átérzi az egész színházat, az utána nem szeretné ezt elengedni.

Jelmondatának a varázslat és valóság kettősségét választotta, ugyanis elmondása szerint álmokat kell színpadra építeni, aminek elkészítése egy varázslatos folyamat, amikor egy fadarabból lesz egy egész díszlet, mindeközben a valóság talaján kell maradni, hiszen úgy kell színpadra tervezni, hogy az felférjen, működőképes legyen és emellett figyelembe kell venni minden biztonsági szempontot.

A szalon beszélgetés során többek között szó esett a már elkezdődött színházi rekonstrukcióról is, ami azért is nagyon fontos egy műszaki vezető életében, hiszen a benne közreműködőkkel ő tartja a kapcsolatot és nem csak a színház érdekének megfelelően tárgyal, szervez, hanem a tervezők és nézőink véleménye szerint is.