A szeretetnek végtelen számú különböző formája létezik, és egyik sem mentes a nehézségektől. Az Esőember című történet hőse tipikus „korunk gyermeke”, egy arrogáns és magabiztos yuppie, a vállalkozások bajnoka, aki a körülötte élőket csupán mozaikként illeszti az üzleti tervek és kitűzött célok közé. Az sem tudja megváltoztatni, hogy rég nem látott apja meghal; viszont megrázza a tény, hogy nem ő az örökös. Vajon ki lehet az? Ki örökölte a dollármilliókat? Az illető egy zárt intézetben él, egy autista zseni, aki nem más, mint saját testvérbátyja, akinek a létezéséről eddig fogalma sem volt. Hosszú, különleges utazás kezdődik, melynek során a furcsa, magába zárt lélek megnyitja öccse kérges szívét…

Már az olvasópróba alkalmával egyértelmű volt, hogy nagyon inspiráló a csapat - mondta Anger Zsolt rendező. - Nem otthon, az asztal mellett találom ki a dolgokat, mindig is szerettem az organikusan fejlődő munkát. Van néhány erős elképzelésem és alapgondolatom, amivel megérkezek egy-egy próbára, de hiszek abban, hogy kölcsönös inspiráció alapján tud igazán építkezni a darab, és együtt alakítjuk ki az előadást - hangoztatta a Jászai-díjas rendező.

- Dan Gordon Esőember című drámája valójában egy bulvár színdarab, bármennyire is másképp gondolunk rá előzetesen. Sok humorral és helyzetkomikummal operál a mű, amiből egy szórakoztató és egyben elgondolkodtató előadás lesz és nem csupán egy autista fiatalember története - vélekedett Anger Zsolt.

- Ami a főszereplőket illeti, Oberfrank Pállal már sokszor játszottam együtt, így biztosan állíthatom, hogy még nem volt hasonló szerepben. Szalay Bencével nem találkoztam korábban, de már az első olvasópróba alkalmával nagyon jó meglátásai voltak. Minden színész nyitottan áll a produkcióhoz - számolt be a próbán zajló folyamatokról.

Anger Zsolt szerint a szeretet különböző formáit mutatja be az Esőember, illetve rávilágít, miként söpörjük a szőnyeg alá múltunkat, miközben elfeledkezünk szembenézni önmagunkkal, de mindezt szórakoztatva és elgondolkodtató formában teszi.

Részlet az előadásból. Fotó: Veszprémi Petőfi Színház

Nagy örömmel fogadta a szerepet Szalay Bence, akit Charlie Babbitt formájában láthatunk a színpadon. - Nagyon régen láttam a filmet, de nem tervezem, hogy újranézem. Hatalmas ívet jár be a karakterem, fiatal színészként hatalmas lehetőség ez számomra. Meg akarom mutatni a színésztársaimnak, a rendezőnek, hogy van helyem ebben a produkcióban. Ez annak fényében különösen fontos számomra, hogy Anger Zsolt azzal kezdte az olvasópróbát, hogy már sokat hallott rólam, a Viszkis című film is tetszett neki, reméli, itt is jó leszek. Természetesen izgulok. Rengeteg lehetőség áll előttem ebben a szerepben, amiért nagyon hálás vagyok - nyilatkozott a fiatal színész.

- Az autista Raymond Babbitt (Oberfrank Pál) öccsét játszom a darabban. Sok családi problémát elfojtott magában az élete folyamán, majd jött egy újabb gyűlölt akadály. A történetben fokozatosan megszereti a testvérét és saját magát is jobban megismeri. Több közös van köztem és Charlies Babbitt között. Például én is folyamatosan halogatom a problémákat - árulta el Szalay Bence.

- A próbák alatt nagyon jókat beszélgettünk, mindenki mesélt valamit a saját életéből, ami kapcsolódik a darabhoz. Jó volt látni, hogy nem vagyunk egyedül. Megrázó egy közeli hozzátartozó elvesztése, azonban a saját tapasztalatom az, hogy az évek múlásával ez átalakul egy jó emlékké - vélekedett.

Szalay Bence azt mondta, Veszprém mindig is közel állt hozzá. - Gyerekkoromban rengeteg időt töltöttünk a családdal Alsóörsön, ahonnan ide jöttünk moziba, vagy éppen cukrászdába. Már a Holt költők társasága alatt is jó érzés volt ide elvonulni, ha van időm, szívesen ismerkedem a várossal, vagy éppen szöveget tanulok későbbi forgatásokra.

- Sok új embert ismerhettem meg a darab kapcsán. Anger Zsolt 10 évvel ezelőtt rendezte már az Esőembert, bízom benne, hogy tudok valami újat mutatni ebben az előadásban. Úgy álltunk neki a próbáknak, hogy a sztori ma történik, így szeretnénk minél többet mondani a nézőknek. A dráma mellett megvan a humora is ennek a darabnak. Ez nem csupán egy autista férfi életéről szól, hanem betekintünk két ember nagyon bonyolult viszonyrendszerébe, ami velünk is bármikor megtörténhet.

Raymond Babbitt szerepét Oberfrank Pál, Jászai-díjas és Érdemes művész személyesíti meg. - Ez a történet kiválóan alkalmas arra, hogy az érzékenyítéssel foglalkozzunk. Végig kettősség kíséri a játékomat. Raymond nem akar a külső világ felé nyitni, ezzel párhuzamosan színészként jelen kell lennem az egész történetben - fogalmazott Oberfrank Pál, hozzátéve, nincs két egyforma autizmus, ezért is hagytam, hogy megszülessen, amit belül érzek. - Bízom benne, hogy szeretni fogják a nézők - egészítette ki gondolatát.