Porga Gyula polgármester tájékoztatása szerint a közgyűlési előterjesztést azért napolták el az őszi ülésszakig, hogy a felforrósított közhangulat vissza tudjon hűlni üzemi hőmérsékletre, és kellő idő álljon rendelkezésre az információk pontos megismerésére. A városvezetés hangsúlyozta, hogy a Séd patak és a Szikra utca közötti terület beépíthetősége nem új keletű kérdés, hiszen a városi rendezési terv már harminc éve, 1993-ban kijelölte ezt a zónát. Az önkormányzat álláspontja szerint a döntés nem a közcélú zöldterületek elvonásáról, hanem egy korábbi funkcióváltásról szól. A terület a hatályos szabályozás szerint irodaházak építésére alkalmas övezetben fekszik, a jelenlegi tervek viszont lakóingatlanok kialakítását célozzák, ami hozzájárulna Veszprém lakáskínálatának bővítéséhez.

Az Aranyosvölgyben jelenleg két különböző projekt és szabályozási folyamat zajlik párhuzamosan magántulajdonban lévő ingatlanokon. Az egyik eljárásban a B&S Ingatlanfejlesztő Kft. kezdeményezte az iroda rendeltetésű övezet lakóövezetté történő átsorolását, ahol a tervek szerint több mint 7 épületben 150 lakás épülne a beépíthetőségi paraméterek megtartásával. A terület korábban a VKSZ Zrt. tulajdonában volt, ahol a MOME bevonásával egy tudásparkot terveztek létrehozni, ám miután ez nem valósult meg, a terület magántulajdonba került.

A másik beruházás a Golden Valley Investment 2020 Kft. érdekkörébe tartozik, amely az ingatlanok övezeti besorolásának egységesítését kérte a jelenlegi kertvárosias lakóterületből kisvárosias lakóövezetbe. Ez a módosítás a korábbi maximum 4,5 méteres épületmagasságot 6,5 méterre növelné, míg a kötelező zöldfelület minimális mértékét 50 százalékról 20 százalékra csökkentené. Egy kapcsolódó területen a Séd partvonalától számított korábbi 50 méteres erdővédelmi távolságot az Országos Főépítész jóváhagyásával 25 méterre mérsékelték.

Az Aranyosvölgy látványterve az építkezéseket követően. 
Forás: Telepítési tanulmányterv, 2026. április 16.

A helyi civilek komoly aggodalmuknak adtak hangot a fejlesztések volumene miatt. Véleményük szerint a beruházások figyelmen kívül hagyják a terület jelentős zöldfelületi szerepét és az Aranyosvölgyi-vízbázis védelmét. A burkolt felületek növekedése ugyanis csökkenti a vízbázis utánpótlódását, a csapadékvíz elvezetése pedig koncentrált terhelést jelent a Séd számára. Emellett féltik a völgy természetes átszellőzési adottságait, amelyek a város levegőminőségére vannak hatással, valamint a környék akusztikai, zajvédelmi viszonyait. A lakosok hiányolják a folyamatok teljes körű nyilvánosságát, és kérdéseket fogalmaztak meg az ingatlanok adásvételi ára, valamint az övezeti átsorolások után keletkező jelentős értéknövekedés kapcsán.

Bár a közgyűlési döntéshozatalt elnapolták, a lakossági egyeztetési folyamat nem áll meg. A Főépítész Iroda tájékoztatása szerint június 29-én 16:30 órától lakossági fórumot tartanak a veszprémi Polgármesteri Hivatalban. A civil szervezők arra buzdítják a városlakókat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg az eseményen, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a lakosság hangot adjon környezetvédelmi és urbanisztikai aggályainak.