Az Egyensúly Intézet Magyarország független agytrösztje szakmai alapú közpolitikai javaslatokon dolgozik, hogy 10 éves időtávban egy okos, tiszta gazdag országban élhessünk. Ehhez vidéki nagyvárosok gazdasági és politikai vezetőivel is találkoznak, legutóbb Veszprémben megosztva a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó javaslatokat és meghallgatták a visszajelzéseiket.

Szakértőink közös meggyőződése, hogy más országokhoz hasonlóan, hazánknak is szüksége van a hagyományos ideológiai és pártmegosztottságon felülemelkedő, minden magyar közös érdekeit előmozdító, hosszú távú cselekvési tervek kidolgozására - ismertették a program szervezői. 

Az Egyensúly Intézet számára különösen fontos, hogy munkájával az ország egészét segíthesse és eredményei a fővároson kívül is hasznosulhassanak, ezért 2021. november és 2022. február között vidéki nagyvárosok legmeghatározóbb helyi gazdasági és politikai szereplőivel: polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, kis- és közepes vállalkozások vezetőivel találkoznak. Február 16-án Veszprémbe látogattak, ahol helyi vállalatvezetőkkel, tulajdonosokkal és döntéshozókkal egyeztettek. 

Az eseményen Kozák Ákos, üzleti kapcsolatokért felelős igazgató bemutatta agytrösztünket, és a gazdasági közhangulatról beszélt, míg Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója, és Filippov Gábor kutatási igazgató a jelenlévők igényeihez igazodva, az agytröszt munkaerőpiacra és gazdasági növekedésre vonatkozó kutatási eredményeit a javaslatcsomagok részleteit osztották meg - foglalták össze a történteket.  

Az eseményen megjelent vezetők és döntéshozók kifejtették, hogy az országos átlaghoz képest helyben nagyon magas a fizetőképes vásárlóerő mértéke, további előny és vonzerő, hogy Veszprémben van felsőoktatási intézmény. A munkaerő-elvándorlás azonban ebben a térségben is probléma, ahogy a vissza nem térítendő támogatási rendszer működése is: a pénz nem ott hasznosul, ahol kellene, ám mindenki felveszi, nehogy relatív hátrányt szenvedjen.

Felmerült, hogy a térségben miért alacsony a magyar exportőrök száma, s ezáltal miért nehéz az itt működő cégeknek is „nemzetközi bajnokokká” válni. A helyi vállalkozók panaszkodtak a nyelvtudás hiányára és arra is, hogy a külföldi vállalkozások ugyanazon az áron az anyaországi terméket veszik a magyar helyett. A külföldi adószabályokban való eligazodás támogatása, kombinált hitelek folyósítása és gazdaságfejlesztési inkubátor programok központilag segítené a növekedést. A nemzetközi bajnokká váláshoz a vállalkozások részéről pedig nagyobb kockázatvállalásra lenne szükség.

A papír- és készpénzmentes gazdaság nem lenne a helyi vállalkozók ellenére, ám ehhez szerintük magasabb minőségű digitális oktatást kellene bevezetni az általános iskolától kezdve, továbbá vállalkozói és állampolgári ismereteket kellene oktatni. Lesújtó véleményt fogalmaztak meg a mezőgazdaságban tapasztalt pénzmozgásokról, mondván, a szektor a feketegazdaság melegágya, szinte minden kifizetés készpénzben történik. A bankkártyás fizetés ösztönzésére elhangzott egy javaslat: a vállalkozók minden tranzakció után megkaphatnának bizonyos részt a termék árából. Más úgy vélte, előbb-utóbb a feketegazdaságba érkező pénz is „kifehéredik”.

A vállalkozók kifogásolták, hogy ugyan az euróövezeten kívül, például a lengyel partnereknél is az euró a bevett fizetőeszköz, a hazai bankoknál az eurószámla ráfizetéses, nem ajánlanak hozzá költséghatékony konstrukciót. Az euró bevezetéséről megoszlottak a vélemények, volt, aki lemondana róla, más középtávon váltana fizetőeszközt.

Az elhangzott javaslatokat az Egyensúly Intézet érzékenyen kezeli és használja fel a jövőbeli kutató és javaslattevő munkájában.