Az elmúlt napokban Veszprém utcái – az Óváros tértől a Kossuth utcán át a várig – megteltek élettel. A programkínálat idén is a sokszínűséget tükrözte: koncertek, kiállítások és családi programok váltották egymást, miközben a gasztronómiai élmények sem maradhattak el. Az ünnepi főműsor egyik kiemelkedő pillanata a hagyományos történelmi felvonulás volt a Pavane Történelmi Tánccsoport, Langaléta Garabonciások, veszprémi városrészeket képviselő csoportok, valamint Hatás Andrea és Máté P. Gábor közreműködésével. Felvonult még a Veszprém Passaui Baráti Társaság Egyesület, Német Nemzetiségi Klub és a  Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat.

Pavane Történtelmi Tánccsoport

Az ünnepség központi gondolatait dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora fogalmazta meg ünnepi beszédében. Feltette a kérdést, amely minden veszprémit foglalkoztat. Hogyan válhat Gizella öröksége a múltba révedés helyett egy élhető, európai jövőkép alapjává?

„Gizella alakjában egyszerre van jelen az érkezés és az otthonra találás, a különbözőség és az összetartozás”

– mutatott rá a rektor.

Gizella nem csupán egy történelmi motívum, hanem a találkozásból születő közösség jelképe. Bajor hercegnőként érkezett, de magyar királynéként vált az identitásunk részévé. Míg István király államot szervezett és rendet teremtett, Gizella kultúrát, hitet, szépséget és gondoskodást hozott ebbe az államba. Ez a két erő – a hatalom és a gondoskodás – csak együtt teheti teljessé a nemzetet.

A rektor végigvezette a hallgatóságot a Gizella-kultusz állomásain, a passaui szálaktól kezdve Padányi Bíró Márton püspök újjáépítési törekvésein át egészen az 1938-as szoboravatásig és a rendszerváltás utáni újrakezdésig. Kiemelte, hogy Veszprém ezeréves európaisága nem egyetlen forrásból táplálkozik, hanem rétegzett, benne van a bajor, a magyar és a bizánci hatás is.

Elhangzott, a Gizella Napok 1994-es elindítása is egyfajta „identitás-visszafoglalás” volt. Annak kinyilvánítása, hogy Magyarország nem utólag csatlakozott Európához, hanem a kezdetektől fogva annak szerves része volt. Veszprém jövője a rektor szerint nem abban rejlik, hogy „hangosabb” vagy „nagyobb” akar lenni, hanem az emberi léptékűségében és mélységében. Ebben a folyamatban kulcsszerepe van a Pannon Egyetemnek és az Érseki Főiskolának is. Az egyetem küldetése a tudásból fejlődést, a fejlődésből régiót építeni, ahol az innováció az itt élők életminőségét szolgálja. Az érsekség feladata biztosítani az őseink hitét, a jövő reményét, egy olyan remény, amely felelősséget vállal a jelenért.

A rektor végezetül azt mondta, a Gizella Napok igazi sikere tehát nem a látogatószámokban mérhető. Akkor értük el a célunkat, ha a városlakók és a vendégek magukkal visznek egy mondatot, egy dallamot vagy egy találkozást, ami közelebb hozza őket Veszprémhez és önmagukhoz. Gizella ezer évvel ezelőtt megmutatta, a sokféleség erőforrás, ha közös értékek mentén szerveződik. Veszprém ma is ezt az utat járja, nemcsak őrzi a múltat, hanem értelmezi és továbbgondolja azt egy élhetőbb jövő reményében.

Az ünnpe beszédet a Szintes Edina mókuS és Akusztik Quartett műsora követte, majd átadták az idei Gizella-díjakat.