Az Alapjárat utána járt, a sokak számára homályos szabályoknak és a szabályszegéséért kiszabható bírságoknak.

A KRESZ értelmezéséhez sajnos nem elég csak olvasni tudni, mert a jogszabályok nem minden helyzetre kínálnak kész megoldást. A bonyolultabb forgalmi szituációkat sok esetben csak a vonatkozó szabályok együttes értelmezésével, valamint szubjektív szempontok együttes figyelembevételével lehet értékelni. Ilyenek például az egyirányú párhuzamos közlekedésre és az előzésre vonatkozó előírások is.

Magyarországon kötelező jobbra tartás van érvényben az utakon, de ezt a legtöbb ember pontosan tudja, hiszen emlékszik még a vonatkozó előírásra, vagy ha nem is emlékszik, a gyorsforgalmi utakon rendre emlékeztetik erre az út felett kihelyezett hatalmas kijelzőkön, táblákon.

Azonban vannak kivételek. Az előzés után haladéktalanul vissza kell térnünk a külső sávba, kivéve, ha egyszerre több járművet is meg kívánunk előzni. Ebben az esetben folyamatos haladásra is igénybe vehetjük a második, harmadik, sokadik forgalmi sávot azzal a kitétellel, hogy ezzel nem akadályozhatjuk a mögöttes gyorsabb forgalmat. Ha viszont a külső forgalmi sávba a sűrű forgalom miatt már visszatérni nem lehet, akkor szabályosnak tekinthető a belső sávban történő folyamatos haladás még akkor is, ha ezzel feltartjuk a gyorsabbakat.

A jogszabály tehát kimondja, hogy a mögöttes gyorsabb forgalmat akadályozni nem szabad. Mi van abban az esetben, ha a megengedett legnagyobb sebességgel haladunk a belső sávban és mögöttünk valaki gyorsabban menne? Ebben az esetben is ki kell sorolni a külsőbe?

Nos, a szabály nem azt mondja, hogy a mögötte haladó gyorsabb, de a megengedett legnagyobb sebességet betartó forgalmat akadályozni tilos, hanem azt, hogy a gyorsabban haladókat nem lehet akadályozni. Nem tér ki arra az esetre, hogy mi van akkor, ha valaki nem tartja be a sebességhatárokat. Ebből tehát az következik, hogy akkor is ki kell húzódni a mögöttünk érkező elől, ha az bőven a megengedett legnagyobb sebesség felett jön, nem játszhatunk rendőrt.

A legbelső sávok a teherautóknak és a buszoknak tiltott terepnek számítanak. A 7500 kilogrammos össztömeget meghaladó tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton reggel 6 és este 10 óra között tilos előzni.

Az eddig felsorolt, érthető és világos jogszabályok ellenére számtalan esetben előfordul – lakott területen kívül és belül egyaránt -, hogy valaki bent felejti magát a belső sávban, akadályozza a gyorsabbakat, miközben a forgalmi viszonyok bőven lehetővé tennék a külső sávban történő folyamatos haladást számára. Ilyenkor egyesek villognak, mások viszont simán elmennek jobbról. Vajon szabályos-e ez a gyakorlat? A KRESZ szerint előzésnek számít a járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Ily módon nem csak az számít előzésnek, ha az elhaladás sávváltással jár. Továbbá előzni, azaz egy másik azonos irányba haladó autó mellett elhaladni balról kell, hiszen a 34. paragrafus 3. bekezdése kimondja, hogy az előzést minden esetben balról kell végrehajtani, azaz nem szabad jobbról elhaladni, jobbról megelőzni azt, aki szabálytalan módon bent felejtette magát a belső sávban. Ilyenkor érdemes villogással vagy lakott területen kívül dudálással felhívni a belső sávban haladó figyelmét az előzési szándékunkra.

Alapvetően az előzést balról kell végrehajtani, de nem minden esetben, mert a vonatkozó szabályok szerint kötelezően jobbról kell előzni azt a járművet, amely balra bekanyarodási szándékát irányjelzéssel jelzi, továbbá az út közepén, vagy egyirányú forgalmú út esetén az úttest bal oldalán haladó villamost, illetve jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet. Van még egy kivétel: a lakott terület.

Nem jellemző Magyarországon, hogy a rendőrök úton-útfélen megbüntetnék a cikázókat, a tartósan a belső sávban haladókat vagy a jobbról előzőket, hiszen a jogszabályi megfogalmazások, a szabályok rugalmassága, a kivételek és a konkrétumok hiánya túl sok teret adnak a vitára, kiskapukra. közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt 5000–50 000 forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki. Amennyiben szabálysértési eljárás keretein belül folytatják le, az esetben pedig 5000–150 000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Ezekhez a szabályszegésekhez előéleti pontok nem tartoznak. Egy olvasói példát is hozott a lap, egy tartósan a belső sávban autózó sofőrt 40 000 forintra büntettek. 

A teljes cikk ITT elolvasható.