Közösségi bevonás az Új Bauhaus szellemében

Az eredmények ismertetéseként Józsa Tamás kabinetfőnök a pénteki sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a két és fél évvel ezelőtt indított kezdeményezés célja az uniós irányelvek városi szintre történő lefordítása volt. A fókuszban a városzöldítés és a lakosság, valamint a civil szervezetek minél szélesebb körű bevonása állt. A felmerülő problémák hatékony kezelésére a projekt során egy helyi munkacsoport is alakult.

A kutatás konkrét célja a belváros keleti folytatásának – a Kossuth utca és a Gyárkert közötti terület, érintve a Budapest utat és az autóbusz-pályaudvart – funkcionális újragondolása volt. Ennek érdekében a Pannon Egyetem közreműködésével egy nagymintás lakossági felmérést végeztek.

Három fő fejlesztési irányvonal körvonalazódik

A felmérés módszertanát és eredményeit dr. Lőrincz Katalin, az egyetem dékánhelyettese ismertette. A múlt év júniusától novemberéig tartó, online és személyes kérdőívezést az utolsó fázisban fókuszcsoportos beszélgetések egészítették ki. A szakember hangsúlyozta, a döntés-előkészítő dokumentumnak szánt, három nagy kutatási jelentésből álló anyag készítésekor szem előtt tartották, hogy a területet nemcsak a helyi lakosok, hanem a szolgáltatásokat igénybe vevők és a kikapcsolódni vágyó idelátogatók is használják.

A kutatás alapján a legnagyobb figyelmet kapó Gyárkert és környezete esetében három fő jövőkép rajzolódott ki:

• Koncerthelyszín: A terület tartsa meg jelenlegi rendezvényközponti funkcióját.
• Közpark: Egy folyamatosan megközelíthető, zöld pihenőövezet kialakítása sok ülőhellyel és vizes elemekkel.
• Vegyes használat: Egy olyan élhető park létrehozása, amely egyúttal rendezvények befogadására is alkalmas.

A felmérés rámutatott a Gyárkert működésével kapcsolatos véleménykülönbségekre is. Míg egyes lakók kifejezetten örülnek annak, hogy otthonról is élvezhetik a változatos zenei programokat, markánsan jelen van azok tábora is, akiket a zajhatás – különösen a beállások és próbák ideje alatt – zavar. A lakossági konszenzus így egyértelműen az élhetőség megteremtése felé mutat.

A mesterésges intelligencia futurisztikus jövőképe az egykori Szakszervezetek Háza megújulása kapcsán

Elutasított lakóparkok, fókuszban az átjárhatóság és a megújulás

A lakosság határozottan elutasította a sűrű, zsúfolt beépítést, és azt, hogy a területen kizárólag lakóparkok létesüljenek. Ezzel szemben kiemelt lakossági igényként jelent meg, a belvárosi rész átjárhatóságának javítása, a jelenleg kihasználatlan volt Szakszervezetek Háza megújítása és funkcióval való megtöltése, továbbá az autóbusz-pályaudvar megújulása.

Készülhetnek a tervpályázatok

A NONA projekt keretében született kutatási eredményeket közvetlenül a gyakorlatban hasznosítják. Az összegzett lakossági válaszokat tartalmazó dokumentációt építészirodák kapják meg, amelyek ez alapján készítik el saját beépítési vázlatterveiket.

A folyamat végén a városvezetés ismét a lakossághoz fordul. A beérkező pályaművekből kiválasztott 3-4 legjobb tervet közösségi zsűrizésre bocsátják, így a veszprémiek közvetlenül dönthetnek majd a belváros jövőbeli arculatáról.